Az egyik fő ok, amiért az emberek rosszul beszélnek a múltjukról, az, hogy a jelen életük nem működik. A múltban való élet igazolja az összes traumát és árulást, ami az életünkben volt. Amit azonban a legtöbb ember nem fog fel, az az, hogy amikor megbocsátjuk magunkat azért, amit valaki tett, vagy ami velünk történt, annak a személynek, dolognak, vagy eseménynek adjuk át a hatalmunkat a múltban, és ennek köszönhetően adunk el a képességünket és a változás képességét.

Valljuk be, mindannyiunk életében voltak traumák, sokkok, árulások, amelyek erős érzelmi tölteteket hoztak létre; minél erősebb érzelmi reakció van valakire vagy valamire, annál inkább figyelsz az okra. Amikor az életünkben ilyen erős érzelmi kvotenciós dolog történik, az agy lefagyasztja a jelenetet és egy pillanatképet készít az eseményről. Most a kép holografikusan dombornyomottá válik az idegi áramkörünkben. Ez a normális folyamata annak, ahogy egy hosszú távú memória létrejön. A problémáink akkor kezdődnek, amikor folyamatosan gondolkodunk a múltbeli tapasztalat áramkörének határain belül, és a múlt érzelem kémiai anyagai között érezzük magunkat. Amikor elég sokáig gondolkodunk és érezzük magunkat az esemény idegrendszerének korlátain belül, végül a létállapotunkká válik. Ez azért van, mert a gondolatok az agy nyelve, és az érzések a test nyelve. És ahogy gondolkodunk és ahogy érzünk, az teremti meg a létállapotunkat.

Ha reggel felébredsz, és elkezdesz gondolkodni a problémáidon, abban a pillanatban, amikor a probléma emlékére gondolsz, a múltban gondolkodsz. Mivel minden emléknek van egy érzelme, amihez kapcsolódik, abban a pillanatban, amikor érződik az érzelem, a test már a múlté. Ennek következtében, amikor boldogtalannak, frusztráltnak, szomorúnak, vagy a problémáid emlékeiből kifolyólag a tested nem ismeri a különbséget a valódi életesemény vagy az érzelmek létrehozó emlékezet között. Ha azok a negatív érzelmek vezetik a gondolataidat, és nem tudsz nagyszerűbben gondolkodni, mint ahogy érzed magad, akkor a múltban gondolkodsz.

Dr Joe Dispenza