Új: RoZen könyvek
"A koherencia az az állapot, amikor a szív, az elme és az érzelmek energetikai összehangolásban és együttműködésben vannak. Ez egy olyan állapot, amely rugalmasságot épít ki - a személyes energia felhalmozódik, nem pazarolható -, és több energiát hagy a szándékok és a harmonikus eredmények nyilvánvalóvá tételéhez. "
Dr. Rollin McCraty
„Az intuitív elme egy szent ajándék, a racionális elme csupán annak hű szolgája. Olyan társadalmat teremtettünk, amely becsben tartja a szolgát és megfeledkezik az ajándékról” Albert Einstein
Abban a pillanatban amikor készen állsz a változásra,
az Univerzum bámulatosan a segítségedre lesz.
Megadja neked amire szükséged van.
Louise L. Hay
" Nem akarom, hogy azon az úton kövess engem, amelyen én haladok a célom felé.
Járd a saját utadat, kövesd az általad meghatározott irányt, amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel. Ne fogadj el semmilyen állítást, csak azért, mert tőlem származik.
Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod, nem a te tapasztalatod, így nem fogsz vele azonosulni.
Az igazat valósítsd meg, és akkor magadévá fogod tenni az igazságot. Az igazat megvalósítók életpályáját tekintsd csupán bizonyítéknak arra, hogy a cél elérhető."
(Elizabeth Haich: Beavatás. I.)
" A kis herceg lassan-lassan megszelídítette a rókát, aki mikor közeledett a búcsú órája, sírva fakadt, s miután azt mondták egymásnak: Isten veled, a róka még egy titkot is rábíz a kis hercegre: Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű :
" JÓL CSAK A SZÍVÉVEL LÁT AZ EMBER. AMI IGAZÁN LÉNYEGES, AZ A SZEMNEK LÁTHATATLAN. "
Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg
Rozália Balázs aktuális energiák, új energia, meditáció, légzés, morfogenetikus mező,csakra...
Balázs Rozália
Régi weblap itt olvasható:
https://balazsrozalia.github.io/balazsrozalia/home.html
Kapcsolat: balazs.rozalia@gmail.com
Pietrelcinai Szent Pio Francesco Forgione – vagy ahogyan az egész világ ismeri Pio atya a 20. század egyik legnagyobb szentje. Több hihetetlen csoda is övezte életét.
Pio atya Magyarországról az alábbi jövendölést mondta:
“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú Őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
" Az okos emberek mindig fárasztottak, kimerítettek. Társaságukban mindig úgy éreztem magam, mint valamilyen rosszhiszemű vizsgán. Örökké figyelnem kellett, mert ők is figyeltek engem, összehúzott szempillák alól, mint vadász a vadat, vajon helyesen felelek- e okos megjegyzéseikre, elég okos vagyok- e ahhoz, hogy ők, az okosak, szóba álljanak velem? Nem, az okosak mindig fárasztottak. S nem is tudtam meg tőlük soha, semmi lényegeset. Többnyire csak azt magyarázták meg, miért nem jó valami: az élet, egy ember műve, a tavasz vagy az ősz? De azt, hogy az élet jó is, a halál természetes, az ember nem egészen reménytelen, nem mondták soha: mert okosak voltak. Az okosság nem bölcsesség. Az okosság kézség, idegrendszerbeli és értelmi fürgeség. A bölcsesség az igazság, a megnyugvás, az elnézés, a tárgyilagosság és a beleegyezés.
Az okos emberek soha nem bölcsek, túl izgatottak ehhez, mintegy állandóan megrészegednek okosságuktól; de a bölcsek mindig okosak is, s ugyanakkor többek ezeknél, mert nem akarnak bizonyítani semmit. Az okosak társaságát kerüld, mert felizgatnak és végül megsértenek. A bölcsek társaságát keresd. Az okosakkal lehet beszélni. A bölcsekkel lehet hallgatni."
Márai Sándor
"Az olyan érzések, mint a csalódás, a szorongás, a düh, a harag, a neheztelés, a féltékenység és a félelem valójában a legtisztább pillanatok, amelyek megmutatják mindazt ami visszahúz az életben. Ezek olyan üzenetek amelyek világosan rámutatnak gyenge pontjaidra, amibe beleragadtál.
Ezek a pillanatok életed legnagyobb tanító mesterei, ezek jelzik hogy a mostban éppen hol vagy." Buddha.
"Látod, itt a baj. Átmentél úgy az erdőn, hogy szinte semmit sem figyeltél meg. Nem gyönyörködtél, nem örültél. Persze tudom, siettél ide, ez a cél lebegett előtted, nem értél rá, ezt akartad mondani ugye? Az emberek nagy része is így siet át az életen, mint te az erdőn. Nem lát, nem hall, csak siet, célba akar érni. Esetleg, mint te, meg akarja tudni, mi a feladata. És ha én most, hogy ideértél, azt mondanám, hogy nincs itt semmiféle feladat? Hogy a feladat éppen az lett volna, amit útközben láttál, hallottál? Mit szólnál ehhez? Vissza nem mehetsz, elölről nem kezdheted, mitévő lennél, mondd?"
Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg
"... Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni.."
~Wass Albert~
„ Ahhoz, hogy jó egészségnek örvendjen, családjának valódi boldogságot nyújtson, békét szerezzen mindenki számára, először fegyelmeznie és irányítania kell a saját elméjét. Ha egy ember képes irányítani az elméjét, megtalálja az utat a megvilágosodáshoz, és minden bölcsesség és erény természetesen eljut hozzá. ”(Buddha)
Kassai Lajos:
"A szeretet az egyetlen dolog, ami az embert át tudja lendíteni a holtpontokon. Nagyon szeretem a bivalyokat. Isten tudja miért ragaszkodtam ezekhez a vadállatokhoz. Bizony amíg a ló egy menekülő állat, a bivaly egy támadó állat.
Eleinte ahol módjuk és lehetőségük volt, felökleltek. Csak a vizet tudtam berakni a boxukba, és már ahogy beért a vödör, csattant a szarv. Számtalanszor ökleltek föl, számtalanszor löktek föl, én mindig szeretettel nyúltam feléjük. Ez a közeledés, egy idő után megtörte az agresszivitást.
Hiszen ennek az agresszivitásnak a félelem volt a forrása. Nem bántottam. Mindig ugyanazzal a nyugalommal mentem utánuk. Egy idő után megszokták és érezték, hogy nem kell félni, sőt akár a barátunk is lehet ez az ember.
Mai napig mikor eljutok odáig, hogy kimegyek a legelőre, ahol áll ez hatalmas állat... megsimogatom, letérdel, én odaülök mellé és a fejét az ölembe rakja. Ez a boldogság. Mindig az jön vissza, amit adunk. El kell fogadjuk, hogy mi is élőlények vagyunk, és nem szabad abba a hibába, abba a gőgbe esni, hogy mi izoláltak vagyunk a világtól. Mi emberek, semmit sem érzékelünk a világból, egymásból. Ha ez megtörténik - márpedig sajnos az ember a 21. században nagyon közel került ehhez a gondolathoz.
Akkor elvágja azt a faágat, amin ül. És bizony le fog zuhanni....
Nagyon sokan a világot akarják megváltani. Nagyon sokan ezt a nemzetet akarják jobb sorsra deríteni. De hát a legelső az, hogy saját magát tegye rendbe valaki. Az út az mindig a legkisebb, és a legelső lépéssel kezdődik: önmagunkkal. És ha rendbe raktuk önmagunkban mindent, akkor önmagunk körül rakunk rendbe mindent, és akkor a kis környezetünkben is rendben van, ez a dolog folytatódik, és hogy ha ez ki tud vetülni a világunkra, akkor egyszer egy jobb élet lesz. De nem lehet ezeket a folyamatokat megfordítani, és nem lehet a feje tetején kezdeni soha"
,, - Idehallgass - mondotta azután komolyan -, idehallgass, mert ezt tudnod kell, ha gyermeket akarsz fölnevelni. Ésszel. Embernek. Nemcsak olyan hányd-ide, vesd-odának, hanem Embernek.
- Ujját magyarázólag emelte föl. -Amennyi az éjszaka, annyi a nappal. Amennyi az öröm, annyi a bánat.
Éppen annyi van belőle, mint az örömből. Éppen annyi. A különbség csak az, hogy a nappal s az éjszaka dolgát elrendezte az Isten. De az öröm s a bánat dolgát nem rendezte el. Azt csak kiporciózta éppen, mint ahogy a juhoknak a szénát kiporciózza az ember. Hogy ennyi jut ebből, s ennyi abból. Ez a kommenció. Az öröm. Meg amit fizetni kell érte. A bánat. Ennyi jár. Akár tetszik, akár nem. Ennyi jár, s ez elől nem lehet megszökni. (...)
Mármost, aki nem egyformán osztja be, hanem előbb végez az örömmel, annak a végén csak a bánat marad. Így van ez. Meg kell enni! Ezt is, azt is. A puliszkát is, a túrót is. Aki nem keveri össze ésszel a kettőt, hanem előbb fölnyalogatja a túrót, annak a végire üresen marad a puliszka...!
- Aki mindég csak puliszkát eszik - felelte lassan, elgondolkodva, óvatosan -, mindég csak puliszkát, akarattal... s a túrót félreteszi... annak vigyáznia kell, nehogy végül is a túró megromoljék... Ami pedig másokat illet - legyintett hirtelen, és furcsán elmosolyodott, szomorúan is, gúnyosan is -, nem kell irigyelni azt, aki mind csak pusztán eszi a túrót. A puliszkát, tudod, azt mindenkinek meg kell ennie! Én tudom ezt, én... nekem elhiheted. A puliszka, az nem romlik el. Az nem. (...)
Azt, bizony, meg kell enni mind egy szemig. Ha öregen is, ha kutya-fáradtan, kutya-magányosan is. Azt meg kell enni. Nincs meghalás addig, míg az utolsó keserű morzsát is föl nem szedte az ember. Az így van. "
Wass Albert - A funtineli boszorkány