Új: RoZen könyvek
A Téli Napforduló az év leghosszabb éjszakája és legrövidebb nappala, amely általában december 21–22. környékére esik. Spirituális szempontból ez nem a vég, hanem egy fordulópont: a sötétség tetőpontja után a fény lassú, de biztos visszatérése kezdődik.
🌱 A belső elcsendesedés ideje
Ez az időszak a befelé fordulásról, az önreflexióról és az elengedésről szól. A természet nyugalmi állapotba vonul, és erre hív minket is:
régi minták, félelmek, terhek elengedése
lezárás, megbékélés a múlttal
belső csend és figyelem gyakorlása
🔥 A fény újjászületése
Számos ősi kultúrában a Téli Napfordulót a Fény újjászületéseként ünnepelték. A Nap „újraszületése” szimbolizálja:
az új reményt
a belső erő feléledését
a tudatosság növekedését
Ez az a pont, amikor a láthatatlan mag már jelen van – még nem látszik, de már formálódik az új.
Szándékvetés és belső magmunka
Spirituálisan a Téli Napforduló kiváló időszak:
szándékok elültetésére (nem cselekvésre, hanem érlelésre)
belső víziók, álmok megfogalmazására
meditációra, gyertyagyújtásra, szertartásokra
A most megfogalmazott szándékok a következő hónapokban, a fény növekedésével együtt bontakoznak ki.
❄️ A sötétség elfogadása
Fontos tanítás, hogy a sötétség nem ellenség. A Téli Napforduló arra emlékeztet, hogy:
a sötétség a pihenés, az érés és az átalakulás tere
A belső árnyékok elfogadása nélkül nincs valódi fény.
A Téli Napforduló a belső újjászületés kapuja, a csend és a mélység ideje, a remény és a fény lassú visszatérésének ünnepe
Helyezkedj el kényelmesen, lehetőleg félhomályban vagy gyertyafénynél.
Hunyd be a szemed. Lélegezz lassan:
– belégzés…
– kilégzés…
Engedd, hogy a tested elnehezüljön, megpihenjen. Képzeld el, hogy egy csendes, sötét térben állsz.
Ez a sötétség biztonságos, puha, megtartó. Itt nincs elvárás, nincs sietség.
A mellkasod közepén megjelenik egy apró fény. Nem erős – csak jelen van.
Minden lélegzeteddel egy kicsit növekszik.
Csendben mondd ki magadban:
„Nyitott vagyok az új fényre az életemben.”
„Engedem, hogy az új megszülessen bennem.”
Köszönj meg mindent, ami most elindult.
Mozgasd meg ujjaidat, majd lassan nyisd ki a szemed.
Szükséges:
1 gyertya (fehér vagy arany ideális)
papír és toll
biztonságos gyertyatartó
Gyújtsd meg a gyertyát. Ülj le vele szemben, és néhány pillanatig csak nézd a lángot.
Írd le egy papírra:
mit szeretnél lezárni
milyen érzéseket, helyzeteket, mintákat engedsz el
Mondd ki halkan vagy magadban:
„Köszönöm, amit tanítottál, most elengedlek.”
A papírt elégetheted a gyertya lángjában, vagy később tépd szét.
Egy másik papírra írj le 1–3 szándékot, nem cselekvésként, hanem állapotként:
(pl. „belső béke”, „tisztább irány”, „bizalom”)
Tartsd a papírt a szívedhez, és mondd:
„Ezek a magok most el vannak ültetve bennem.”
Hagyd a gyertyát még pár percig égni, majd tudatosan oltsd el.
Tudd, hogy a munka nem ért véget – csak most kezd érni.
Ez a szertartás az abszolút kezdet kapuja:
– Újhold → nincs még forma
– Napforduló → a fény fordulópontja
Itt nem cselekszünk, hanem meghalljuk, mi akar megszületni.
Teremts félhomályt.
Szükséges:
1 gyertya (fehér, fekete vagy arany)
papír és toll (opcionális)
takaró, meleg ital
Ülj le kényelmesen.
Egyik kezed a szíveden, másik a méheden / alhasadon.
Hunyd be a szemed. Lélegezz mélyen az alhasadba. Képzeld el, hogy egy sötét, csillagtalan éjszakában vagy. Ez nem üresség – ez tiszta potenciál.
Mondd magadban: „Megérkezem a kezdetbe.”
Lásd magad körül a sötétséget, mint egy kozmikus méhet. Tart, véd, nem sürget. Itt nincs múlt és nincs jövő. Csak jelenlét.
„Biztonságban vagyok a nem-tudásban.”
A szíved közepén megjelenik egy parányi fény-mag.
Még nincs neve. Ne nevezd meg. Ne akard érteni.
Csak érezd:
– milyen minőséget hordoz?
– meleg? lágy? erős? csendes?
Most nem mondunk konkrét kívánságot. Csak ezt a mondatot:
„Megengedem, hogy az szülessen meg bennem, ami a lelkem igazsága.”
Maradj csendben néhány lélegzetig.
Most gyújtsd meg a gyertyát.
Ahogy a láng fellobban, mondd:
„A fény visszatér.” „A megfelelő időben növekedni kezd.”
Érezd, hogy a fény nem kifelé, hanem befelé világít.
Ha szeretnéd, a papírra egyetlen szót vagy jelképet írj, ami a maghoz kapcsolódik (pl. „bizalom”, „igazság”, „bátorság”).
Tedd a papírt a gyertya mellé vagy a szívedhez.
Mondd: „Ez a mag most el van ültetve.” „Nem siettetem. Gondozom csenddel.”
Mindkét kezed a szíveden.
Záró mondat: „Tisztelem a sötétségem.” „Bízom a ritmusomban.” „A fény bennem nő.”
Hagyd a gyertyát még pár percig égni, majd tudatosan oltsd el.
A következő napokban:
figyeld az álmaidat
ne erőltesd a döntéseket
a mag nem azonnal hajt ki
Ez a szertartás nem az új évre, hanem az igazi belső kezdetre hangol.