Az emberi elme
-Az emberi elme nem azért alakult ki, hogy az igazságot lássa, hanem hogy túléljen. Amit valóságnak nevezünk, az evolúciós illúzió.
Donald Hoffman – kognitív tudós, a Kaliforniai Egyetem professzora
-Az agy nem a valóságot tükrözi, hanem egy belső modellt tart fenn róla, ami csupán jóslatok és érzéki benyomások dinamikus kompromisszuma.
Karl Friston – neuropszichiáter, a prediktív agyműködés elméletének atyja
-A tapasztalat, amit valóságnak hívunk, a perceptuális rendszerünk által generált narratíva. Nincs közvetlen hozzáférésünk a valósághoz.
Anil Seth – neurokognitív kutató, Sussexi Egyetem
-Agyunk a külvilág adatait erőteljesen megszűri, és csak azokat engedi át, amelyek összhangban vannak a belső modellünkkel. Így a valóságunk egy konstrukció.
Chris Frith – agykutató, University College London
-A fizika szerint a valóság nem olyan, mint amilyennek látszik. Az idő, a tér és az anyag csak approximációk, amelyeket az elme használ.
Carlo Rovelli – kvantumgravitációs fizikus
-A kvantummechanika arra utal, hogy nincs objektív valóság az érzékelő tudattól függetlenül. Az, amit megtapasztalunk, a megfigyelő részvételének eredménye.
John Archibald Wheeler – elméleti fizikus, a kvantumgravitáció kutatója
-Ami számunkra „valóság”, az csak a túléléshez szükséges illuzórikus reprezentáció. A tudatunk a rendszer optimalizálására jött létre, nem az igazság megtapasztalására.
Thomas Metzinger – filozófus, tudatkutató
-A mesterséges intelligencia kutatása rávilágított, hogy amit érzékelünk, az nem a világ maga, hanem egy erősen korlátozott „használói felület”.
Joscha Bach – kognitív tudós, mesterséges intelligencia-kutató
A nyelv és a tudat nem képesek megragadni a valóság teljességét. A fogalmaink szűk keresztmetszetein próbáljuk átpréselni a határtalant.
David Bohm – kvantumfizikus, filozófus
-A valóság komplexebb, mint amit az emberi agy bármikor is felfoghatna. Amit tudásnak hiszünk, az csupán árnyéka annak, amit valójában nem érzékelünk.
Roger Penrose – matematikus és elméleti fizikus
-Az idegrendszerünk több milliószoros mennyiségű információt szűr ki, mint amennyit tudatosan érzékelünk. Amit látunk, az nem a valóság – csak annak maradványa.
David Eagleman – idegtudós
-A külvilág tapasztalata valójában egy belső állapot. Az agyunk saját világot gyárt, és ez a világ zárva marad más tapasztalók elől.
Michael Gazzaniga – neuropszichológus
-A valóság olyan, mint egy operációs rendszer. Nem láthatjuk a forráskódot, csak az interfészt – azt, ami hasznos számunkra.
Donald Hoffman – kognitív tudós
-Az elme hajlamos összekeverni a túlélést elősegítő illúziót a valósággal. Ez nem hibás működés, hanem maga az evolúciós optimalizáció.
Alex Rosenberg – filozófus, Duke Egyetem
A kvantumvilágban nincs megfigyelés megfigyelő nélkül. Minden jelenség viszonyfüggő, az „objektív” valóság puszta naivitás.
Vlatko Vedral – kvantumfizikus, Oxford Egyetem
-A valóság nem fér bele a kognitív kereteinkbe. Az agy redukál, egyszerűsít, strukturál. És amit végül megtapasztalunk, az már nem az, ami volt.
Henrik Ehrsson – neurológus, testérzékelési illúziók kutatója
-A tudat működése hasonló a hologramhoz: egy részletbe sűrít egy egész rendszert. A valóság nem helyben van – hanem bennünk újraalkotva.
Karl Pribram – neurokutató, holonomikus agymodell
-A modern tudomány is egyre inkább belátja: a „valóság” csak akkor létezik, ha valaki érzékeli. Nincs elválasztott világ a megfigyelőtől.
Henry Stapp – kvantumfizikus
-Az idegrendszer fő funkciója a figyelmen kívül hagyás. Amit érzékelünk, az nem az igazság – hanem a zajból kiemelt mintázat.
Jeff Hawkins – agykutató, mesterséges intelligencia-szakértő
-A szem soha nem lát valamit önmagában. Mindig a múlt jön közbe. Amikor egy fát nézel, az 'fa' szó azonnal közbelép. Nem azt látod, ami ott van, hanem azt, amit már tudsz róla.
Nem látunk tisztán, mert a gondolat azonnal beékelődik. A gondolat maga a múlt, az emlék, a kép, a tapasztalat. Az érzékelés sosem lehet friss, ha a gondolat közbenjár. Csak akkor látsz valamit, amikor nincs gondolkodás.
A szem nem tudja, mit lát, mert az elme mondja meg neki, mit lát. Ez nem látás. Ez a látás rabszolgasága.
Te soha nem látod a valóságot úgy, ahogy van, mert már egy kép él benned róla. A feleségedet sem látod soha úgy, ahogy van, mert már ott van benned a kép: 'ő a feleségem'. Ez a múlt. Ez a kép. Ez a torzítás.
Jiddu Krishnamurti, spirituális tanító
-Nem azt látjuk, ami van, hanem amit az evolúció hasznosnak tartott látni.
Donald Hoffman, kognitív tudós, Kaliforniai Egyetem
-Minden érzékszerv csak érzékel. De nem valamit, és nem valahogy. Az elme tesz hozzá tulajdonságokat.
A szem nem "lát", hanem csak fotonokra reagál. A „látvány” maga nem jelenik meg sehol — az agy egy belső, szimulált modellt alkot a túlélés érdekében.
A „valóság”, amit látunk, nem létezik önmagában, hanem konstrukció. Az elme adja hozzá a kontúrt, színt, mélységet, formát, sőt: magát az „objektumot” is.
A szem csak annyit tesz, hogy reagál a fényre. A jelentést, a felismerést az elme adja hozzá. Nincs látás az elme működése nélkül.
Jiddu Krishnamurti, tanító
-Nem látjuk a dolgokat olyannak, amilyenek. Azt látjuk, amit megtanultunk látni. A szem érzékel, de a látás már az elme értelmezése.
Jiddu Krishnamurti
-A vizuális valóság, amit tapasztalunk, nem ott van kint. Az agyunk generálja egy modellként, túlélési célból.
Donald Hoffman, kognitív tudós
-Nem látjuk a világot. Az agyunk kitalál egy belső képet róla, amit látunk helyette.
Anil Seth, neurokutató
-A retinánkon nincsenek képek, csak fényintenzitások. Amit 'valóságnak' érzékelünk, azt az agy számolja ki egy belső algoritmus alapján.
David Eagleman, idegtudós